Grande Roma

Bemutatkozás
Alapító: Huszlicska Bálint aka HisDudeness 1989-2011
Véleményed
web surveys
Így állunk
Üdvözöld Cézárt
A menü
11.09.11. AS Roma - Cagliari 1-2
11.09.18. Inter - AS Roma 0-0
11.09.21. AS Roma - Siena 1-1
11.09.25. Parma - AS Roma 0-1
11.10.02. AS Roma - Atalanta 3-1
11.10.16. Lazio - AS Roma 2-1
11.10.23. AS Roma - Palermo 1-0
11.10.26. Genoa - AS Roma 2-1
11.10.30. AS Roma - Milan 2-3
11.11.06. Novara - AS Roma 0-2
11.11.20. AS Roma - Lecce 2-1
11.11.27. Udinese - AS Roma 2-0
11.12.04. Fiorentina - AS Roma 3-0
11.12.11. AS Roma - Juventus 1-1
11.12.18. Napoli - AS Roma 1-3
11.12.21. Bologna - AS Roma 0-2
12.01.08. AS Roma - Chievo 2-0
12.01.11. AS Roma - Fiorentina (OK) 3-0
12.01.22. AS Roma - Cesena 5-1
12.01.24. Juventus - AS Roma (OK) 3-0
12.01.29. AS Roma - Bologna 1-1
12.02.01. Cagliari - AS Roma 4-2
12.02.05. AS Roma- Inter 4-0
12.02.08. Catania - AS Roma 1-1
12.02.13. Siena - AS Roma 1-0
12.02.19. AS Roma - Parma 1-0
12.02.26. Atalanta - AS Roma 4-1
12.03.04. AS Roma - Lazio 1-2
12.03.11. Palermo - AS Roma 0-1
12.03.18. AS Roma - Genoa 1-0
12.03.25. Milan - AS Roma 2-1
12.04.01. AS Roma - Novara 5-2
12.04.07. Lecce - AS Roma 4-2
12.04.11. AS Roma - Udinese 3-1
12.04.22. Juventus - AS Roma 4-0
12.04.25. AS Roma - Fiorentina 1-2
12.04.29. AS Roma - Napoli 2-2
12.05.02. Chievo - AS Roma 0-0
12.05.06. AS Roma - Catania 2-2
12.05.13. Cesena - AS Roma
Friss kommentek
  • Vége!, sandarai: Jöjjön, jöjjön! Én mindig is őt akartam elsődlegesen. Bár szerintem... »
  • Vége!, Curvasud93: Legújabban Zeman tűnik befutónak! Hozzá mit szólnátok, szerintem ő is... »
  • Vége!, sandarai: Csak le kéne csapni a Ló-ra. Nem hosszabbít. Borinivel jól... »
  • Vége!, sandor10: @Jan: Az jó, mert én fél 1 körül. Én pénteken... »
  • Vége!, Jan: @sandor10: Bocsi! Harmadnapos vagyok, egyelőre örülök, hogy élek. Későn, csak... »
  • Vége!, sandor10: @Jan: milyen volt a borfeszt? Nem adtál életjelet magadról! »
  • Vége!, nemvoktrendi: @Jan: Nekem is pont ez jutott az eszembe! Úgy tűnik,... »
  • Vége!, Jan: Érdeklődnék, hogy a kupadöntőn Storarit miért nem állították ki a... »
  • Vége!, sandarai: Néztem a Samp-Pescara meccset. Ez a Caprari fiú nagyon két... »
  • Vége!, sandarai: @Cesolo: nekem az a véleményem, hogy elég szomorú ez az... »
Blog Top10
Épp most
Archívum
Kereső
Iratkozz fel
Linkek

Beharangozó Teréz: Sorsdöntő rangadó
Írta: lelpetike 2012. febr. 4. 23:25

 

Szombaton az idei esztendő első bajnoki rangadója következik, és pikáns lesz, nem is akármennyire! „Inter” suttogja Terézünk sóhajtozva, s az elmúlt évek megannyi emléke tolul máris felfelé agyba gőzerővel: állandó versenyfutás a bajnoki címért, amelyben annyiszor, de annyiszor vertük a fejünket a falba, hogy a legnemzetközibb olasz együttest mindig segítette valami kisebb-nagyobb mázli, egy véleményes tizi, vagy Julio César, illetőleg egy borzasztó idegesítő bosnyák svéd, és amelyben végül mindig egy orrhosszal lemaradtunk. Aztán volt egy kisebb szekérderéknyi kupadöntő is, amelyen azért több sikert könyvelhettünk el, de mégis legszívesebben arra emlékszünk, amikor Luca Toni beverte, és nagyon közel kerültünk ahhoz, amit aztán egy Pazzini nevű delikvens miatt mégsem sikerült behúzni.
Nem rejtem véka alá azt sem, hogy többek között a fentiekből kifolyólag, meg persze a Balotelli, illetve Mourinho-faktor, valamint még jó néhány egyéb ok miatt nálam az Inter szimpátikusság tekintetében igen szoros versenyben van a Lazióval, legalább annyira, mint Massimo Moratti Luciano Moggival. És korántsem gondolom, hogy egyedül vagyok ezzel az érzéssel. A szezont hozzánk hasonlóan elég mérsékelten kezdő kék-feketék rengeteg, általában nem túl kedves ismerőssel érkeznek, ráadásul a velünk nem is olyan régen majdnem bajnok Ranieri parancsnokságával igyekeznek bevenni az Olimpicót. Na, ezt nem hagyhatjuk semmiképp sem!
Mindezt azzal kell kezdeni, hogy az elmúlt bő egy hét történéseit azonnali hatállyal el kell felejtenünk. Zakó és kupabúcsú, majd rágós bolognai, aztán meg a szokásos rettenet Cagliariban. Megint egészen sok olyan gólt kaptunk, amelyet igencsak el lehetett volna kerülni, vagyis Tádé hiányát nem igazán bírta el a védelem. DDR nélkül eléggé szárnyaszegettnek tűntünk, és néha már olybá egyáltalán nem tetszett, hogy Roma-projekt ide, Lajos oda, eléggé középszerű csapatunk van, mégpedig egy jó csomó középszerű játékossal. És már nyafoghatunk is a mercato általi tétlenségünk miatt (mert ugye érkezett Marquinho, elment Piza, DDR pedig még mindig nem írt alá, így akár máshová is megteheti – de ebbe továbbra sem merek belegondolni).
De mivel profik vagyunk, és egyébként sincsen időnk a sebeink nyalogatására (ami igen öreg hiba lenne, mert most napok alatt gallyra vághatjuk az egész szezont), előre tekintünk, és szombaton megpróbálunk visszatérni a normális kerékvágásba – ha sikerül, akkor persze megint remek csapatunk lesz, mert mi, szurkolók, már csak ilyenek vagyunk! Ezzel együtt nyáron mindenképpen szükséges lesz nem is keveset invesztálni a csapatba, mert a védekező és a támadó egységünk igazán elbírna még egy-két három négy minőségi futballistát.
Szóval ismét rangadó az Inter ellen! A várható szerfelett zord időjárás miatt az eredetileg estére kiírt parti délután három órai kezdettel kerül megrendezésre. Talán ez az egyetlen olyan időpont, amelyben még nem volt bajnokink ebben a szezonban, de hát a „Forza Lazio!” felkiáltáson és jó néhány súlyos betegségen kívül egyszer mindent ki kell próbálni. Így aztán a szombat esti bulialapozó meccsnézés elmarad, jobb híján kora délután kell elkezdeni, és érdemes vigyázni arra, hogy nehogy ennek megfelelően a formaidőzítés is a szükségesnél korábbra kerüljön, azaz indulás helyett mormotára igyuk magunkat. Bár ha örömünkben tesszük, akkor édes is lehet az álom a kocsmaasztalon!
A csütörtöki edzésen De Rossi és Osvaldo már a többiekkel együtt rótta a köröket Trigoriában. Előbbiben nagyon reménykedünk, hogy Lágyékkal már kibékült, és a pályára léphet, Oszi viszont sajnos továbbra is hiányzik elölről, mert fiatal támadóink egyelőre nem képesek kiegyensúlyozottan teljesíteni. Burdisso is visszatérhetne már, mert Juan teljesen kiszámíthatatlan, Kjaer meg egyre inkább Mexésre emlékeztet nagyon sok mindenben, a jó öreg Heinzét pedig Lajos szerint rotálni kell egészen gyakran. A kezdőről további információkkal nem rendelkezünk, de az nagyon valószínű,  hogy aki nem fér be, az  mester mellett foglal majd helyet a kispadon.
Milánó kevésbé szimpatikus felének együttese is fékezett egyet hatalmasat elmúlt két fordulóban: a robogó expresszről agresszív kismalac módjára méteres pereceléssel szállt le Ranieriék, ugyanis hét mérkőzésnyi főnixmadárkodás után arcpirító salátát uzsonnáztak Leccében, szerdán pedig Milito négyese dacára mindössze egy pont járt nekik a Palermo ellenében. A szezon elején Gasperoni benitezi mélységekig vezette őket, majd érkezett az olasz Trombi, Itália ügyeletes tűzoltója, aki rövid ténykedéssel pályára állította Sneijderéket. (A nagy varázslat mindössze annyiban áll, hogy az öreg éles szemmel kiszúrta a kispadon szomorkodó Diego Militót, aki cserébe elkezdte rugdosni a gólokat.) Az elmúlt évekhez képest ezzel együtt sem meggyőző kék-feketék idegenben a betervezettnél sokkal több pontot hullajtottak el eddig: öt győzelem mellett egyszer ikszeltek és négy alkalommal vesztesként voltak kénytelenek hazakullogni. Azt hiszem, a szombati éppen megfelelő alkalom arra, hogy kiegyenlítsék ezt a mérleget.
Két kissé megfeneklett csatahajó feszül tehát egymásnak a forduló nyitómeccsén, amelyen a győzelem nem csak az elmúlt esztendők miatt fontos. Ebben a bajnokságban még nem sikerült hazai környezetben rangadót nyerni (idegenben is mindössze a nápolyi volt igazán édes), a megszerzett három ponttal pedig helyrezöttyentett önbizalommal mehetünk vissza kedden a víz alól előkerült Cataniába. Nem mellesleg pedig kitehetjük az indexet, hogy aztán Szicíliában végre is hajtsuk a kék-fekete mailandiak megelőzést. Aztán már csak négy csapat van lesz előttünk a tabellán.
Ellenkező esetben meg igen jó esély arra, hogy vezessük az EL-indulásért tülekedők egyre népesebbnek tűnő csoportját, és jó messziről nézzük az előttünk állók rendszámtábláját. Hát erre aztán az égvilágon semmiféle szükségünk nincsen! Sorsunkról igen nagy mértékben döntő lesz tehát a szombati rangadó, amelyet akármilyen játékkal és bármilyen körülmények között be kell húzni!

Az időjárás okozta komoly variálás után jelen állás szerint vasárnap 15:00 órai kezdettel következik az idei esztendő első bajnoki rangadója. Ha valóban lesz, akkor pikáns lesz, kérem alássan, nem is akármennyire, és kimenetele igen nagy mértékben meg is határozhatja sorsunkat. „Inter!” suttogja Terézünk sóhajtozva, s az elmúlt évek megannyi emléke tolul máris felfelé agyba gőzerővel: állandó versenyfutás a bajnoki címért, amelyben annyiszor, de annyiszor vertük a fejünket a falba, hogy a legnemzetközibb olasz együttest mindig segítette valami kisebb-nagyobb mázli, egy véleményes tizi, vagy Julio César, illetőleg egy borzasztó idegesítő bosnyák svéd, és amelyben végül mindig egy orrhosszal lemaradtunk. Aztán volt egy kisebb szekérderéknyi kupadöntő is, amelyen azért több sikert könyvelhettünk el, de mégis legszívesebben arra emlékszünk, amikor Totti alábökött tizenhatról, meg amikor Luca Toni beverte, és nagyon közel kerültünk ahhoz, amit aztán egy Pazzini nevű delikvens miatt mégsem sikerült behúzni.

Nem rejtem véka alá azt sem, hogy többek között a fentiekből kifolyólag, meg persze a Balotelli, illetve Mourinho-faktor, és ezen kívül még jó néhány egyéb ok miatt nálam az Inter szimpátikusság tekintetében igen szoros versenyben van a Lazióval, legalább annyira, mint Massimo Moratti Luciano Moggival. És korántsem gondolom, hogy egyedül vagyok ezzel az érzéssel. A szezont hozzánk hasonlóan elég mérsékelten kezdő kék-feketék rengeteg, általában nem túl kedves ismerőssel érkeznek, ráadásul a velünk nem is olyan régen majdnem bajnok Ranieri parancsnokságával igyekeznek bevenni az Olimpicót. Na, ezt nem hagyhatjuk semmiképp sem!

Mindezt azzal kell kezdeni, hogy az elmúlt bő egy hét történéseit azonnali hatállyal el kell felejtenünk! Zakó és kupabúcsú, majd rágós bolognai, aztán meg a szokásos rettenet Cagliariban (amelyről az összefoglaló eddig érdeklődés hiányában elmaradt.) Megint egészen sok olyan gólt kaptunk, amelyet igencsak el lehetett volna kerülni, vagyis Tádé hiányát egyszerűen nem igazán bírta el a védelem. DDR nélkül eléggé szárnyaszegettnek tűntünk, és néha már olybá egyáltalán nem tetszett, hogy Roma-projekt ide, Lajos oda, eléggé középszerű csapatunk van, mégpedig egy jó csomó középszerű játékossal. És már nyafoghatunk is a mercato alatti tétlenségünk miatt: ugye érkezett Marquinho, elment Piza, DDR pedig még mindig nem írt alá, így akár máshová is megteheti – de ebbe továbbra sem merek belegondolni, és egyébként is megint közeledtek az álláspontok.

De mivel profik vagyunk, és egyébként sincsen időnk a sebeink nyalogatására, ami igen öreg hiba lenne, mert most napok alatt gallyra vághatjuk az egész szezont. Ezért előre tekintünk, és vasárnap megpróbálunk visszatérni a normális kerékvágásba – ha sikerül, akkor persze megint remek csapatunk lesz, mert mi, szurkolók, már csak így működünk! Ezzel együtt nyáron mindenképpen szükséges lesz nem is keveset invesztálni a csapatba, mert a védekező és a támadó egységünk igazán elbírna még egy-két három, négy minőségi futballistát.

Derbi jön tehát az Inter ellen! Már amennyiben az idő engedi... A hó amennyire rendben van esztétikailag, annyira utálatos a gyakorlatban: leesik, el kell lapátolni, késnek a vonatok, szétfagynak a buszok, akadozik az áramszolgáltatás, és még a meccsnézésünket is átrendezi: az eredetileg szombat estére kiírt parti előbb előrehozattatott délután három órára, majd elnapoltatott pont 24 órával. És a megrendezése még mindig kérdéses, mert ugyebár a pályamunkások hiába fáradoznak, ha a stadiont nem lehet megközelíteni, meg aztán jöhet a sípos ember a labdával, amely ha nem pattan fel a megfelelő magasságig. Szóval a hó csak problémát okoz, de bízzunk benne, hogy ezeket sikerül orvosolni!

A csütörtöki edzésen De Rossi és Osvaldo már a többiekkel együtt rótta a köröket Trigoriában. Előbbiben nagyon reménykedünk, hogy Lágyékkal már kibékült, és a pályára léphet, Oszi viszont sajnos továbbra is hiányzik elölről, mert fiatal támadóink egyelőre nem képesek kiegyensúlyozottan teljesíteni. Burdisso is visszatérhetne már, mert Juan teljesen kiszámíthatatlan, Kjaer meg egyre inkább Mexésre emlékeztet nagyon sok mindenben, a jó öreg Heinzét pedig Lajos szerint rotálni kell egészen gyakran. A kezdőről további információkkal nem rendelkezünk, de az nagyon valószínű,  hogy aki nem fér be, az a mester mellett foglal majd helyet a kispadon.

Milánó kevésbé szimpatikus felének együttese is fékezett egy hatalmasat elmúlt két fordulóban: a robogó expresszükről agresszív kismalac módjára méteres pereceléssel szállt le Ranieriék, ugyanis hét mérkőzésnyi főnixmadárkodás után arcpirító salátát uzsonnáztak Leccében, szerdán pedig Milito négyese dacára mindössze egy pont járt nekik a Palermo ellenében. A szezon elején Gasperini benitezi mélységekig vezette őket, majd érkezett Itália ügyeletes tűzoltója, aki rövid ténykedéssel pályára állította Sneijderéket. (A nagy varázslat mindössze annyiban áll, hogy az öreg éles szemmel kiszúrta a kispadon szomorkodó Diego Militót, aki cserébe elkezdte rugdosni a gólokat.) Az elmúlt évekhez képest ezzel együtt sem meggyőző kék-feketék idegenben a betervezettnél sokkal több pontot hullajtottak el eddig: öt győzelem mellett egyszer ikszeltek és négy alkalommal vesztesként voltak kénytelenek hazakullogni. Azt hiszem, a szombati éppen megfelelő alkalom arra, hogy kiegyenlítsék ezt a mérleget.

Két kissé megfeneklett csatahajó feszül tehát egymásnak a forduló rangadóján, amelyen a győzelem nem csak az elmúlt esztendők miatt fontos. Ebben a bajnokságban még nem sikerült hazai környezetben rangadót nyerni (idegenben is mindössze a nápolyi volt igazán édes), a megszerzett három ponttal pedig helyrezöttyentett önbizalommal mehetünk vissza kedden a víz alól előkerült Cataniába. Nem mellesleg pedig kitehetjük az indexet, hogy aztán Szicíliában végre is hajtsuk a kék-fekete mailandiak megelőzést. Aztán már csak négy csapat van előttünk a tabellán.

Ellenkező esetben igen jó esély lesz arra, hogy vezessük az EL-indulásért tülekedők egyre népesebbnek tűnő csoportját, és jó messziről nézzük az előttünk állók rendszámtábláját. Hát erre aztán az égvilágon semmiféle szükségünk nincsen! Sorsunkról igen nagy mértékben döntő lesz tehát a vasárnapi rangadó, amelyet akármilyen játékkal és bármilyen körülmények között be kell húzni!

 

Címkék: beharangozoterez, inter
Kommentek: 104 komment

     

Eddig 104 komment érkezett

Szólj hozzá te is

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.






Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.